A KárpátHáló Egyesület szervezésében 2026. június 18-án került megrendezésre a Villum Alapítvány Európai Szakképzési Kezdeményezés 2025 projekt harmadik szakmai workshopja a Gyulai Szakképzési Centrumban. A rendezvényen 23 intézményvezető, oktató és osztályfőnök vett részt, akik közösen elemezték a szakképzés digitális átállásának jelenlegi helyzetét, feltárták az oktatói digitális kompetenciahiányokat, valamint meghatározták a legfontosabb továbbképzési irányokat. A workshop szakmai koordinátora Marton József, a KárpátHáló Egyesület intézményi koordinátora volt.
A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők közösen megfogalmazzák azokat a fejlesztési irányokat, amelyek segítségével a szakképző intézmények felkészülhetnek a digitális gazdaság és az Ipar 4.0 által támasztott új elvárásokra. A közös munka a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, valamint a turizmus és vendéglátás ágazatok sajátosságaira épült, ugyanakkor számos olyan horizontális kérdést is érintett, amely valamennyi képzési terület számára meghatározó.
A workshopot bevezető előadás nyitotta meg, amely áttekintést adott a digitális átállás legfontosabb tendenciáiról. Az előadás hangsúlyozta, hogy a digitális transzformáció nem csupán új technológiák bevezetését jelenti, hanem egyben pedagógiai és szervezeti kultúraváltást is. A mesterséges intelligencia, a digitális pedagógia, az online tanulási környezetek és a szolgáltatásdigitalizáció ma már a szakképzés megújulásának meghatározó elemei, amelyek új kompetenciákat követelnek meg az oktatóktól és az intézményvezetőktől egyaránt.
A csoportmunka első részében a résztvevők áttekintették az intézmények jelenlegi digitális felkészültségét. Egyetértettek abban, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés történt a digitális infrastruktúra és az oktatói digitális kompetenciák területén. Az oktatók többsége magabiztosan használja a KRÉTA rendszert, a digitális tananyagokat, az online kommunikációs eszközöket és a prezentációkészítő alkalmazásokat. Több intézményben már rövid oktatóvideók, digitális kvízek és interaktív tananyagok is készülnek, miközben megkezdődtek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos első továbbképzések is.
Az ágazati elemzések rámutattak arra, hogy a digitalizáció eltérő ütemben jelenik meg az egyes szakmákban. Az élelmiszeriparban már alkalmaznak digitális tananyagokat, raktárkezelő rendszereket és egyes szakmai szoftvereket, ugyanakkor ezek tanulói használata és a korszerű technológiák beépítése még további fejlesztést igényel. A fa- és bútoriparban az AUTOCAD, a CAD/CAM rendszerek és a CNC-technológiák már a képzés részét képezik, de a szoftverek oktatási alkalmazásának mélysége intézményenként és oktatónként jelentős eltérést mutat. A turizmus és vendéglátás területén egyre szélesebb körben használják a szakmai szoftvereket, az elektronikus kalkulációs rendszereket, a QR-kódos megoldásokat és megjelentek a mesterséges intelligencia első oktatási alkalmazásai is.
A workshop egyik legfontosabb eredménye a fejlesztendő digitális kompetenciák közös azonosítása volt. A résztvevők szerint a következő évek kiemelt feladata a digitális tartalomkészítés fejlesztése, a kiberbiztonsági és adatvédelmi ismeretek bővítése, az online és hibrid oktatási módszerek magasabb szintű alkalmazása, valamint a mesterséges intelligencia tudatos és kritikus használatának elsajátítása. Emellett hangsúlyos igényként jelent meg az intézményi szintű digitális stratégia kialakítása és a digitális változások tudatos vezetése is.
Az ágazati munkacsoportok konkrét továbbképzési javaslatokat is megfogalmaztak. Az élelmiszeriparban a HACCP- és termékkövető rendszerek, a gyártástámogató szoftverek, valamint a mesterséges intelligencia élelmiszeripari alkalmazása került előtérbe. A fa- és bútoriparban az Ipar 4.0 technológiák, a professzionális CNC-programozás, a CAD/CAM rendszerek, a 3D modellezés és a 3D nyomtatás fejlesztése jelent meg prioritásként. A turizmus és vendéglátás területén a digitális tananyagfejlesztés, az ágazati szoftverek használata, az online és hibrid oktatás, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása került a továbbképzési igények közé.
A közös munka eredményeként olyan horizontális továbbképzési témák is körvonalazódtak, amelyek valamennyi szakképző intézmény számára fontosak. Ezek közé tartozik a digitális tananyag- és tartalomfejlesztés, a digitális pedagógia megújítása, a kiberbiztonság, az innovatív online tanulásszervezés, valamint a digitális stratégia és változásmenedzsment. Külön figyelmet kaptak az osztályfőnökök és az intézményvezetők számára szükséges kompetenciák is, mint például a digitális állampolgárság, a médiatudatosság, a mesterséges intelligencia etikai kérdései, az adatalapú intézményirányítás és a digitális szervezeti kultúra fejlesztése.
A workshop legfontosabb üzenete az volt, hogy a digitális átállás következő szakaszában már nem elsősorban az eszközellátottság fejlesztése jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a digitális szemlélet és a pedagógiai kultúra megújítása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sikeres digitális transzformáció három pillérre épül: a korszerű szakmai digitális kompetenciák fejlesztésére, a digitális pedagógiai módszertan megújítására és az intézményi szintű stratégiai támogatás megerősítésére. A workshop eredményei fontos alapot biztosítanak a projekt következő szakaszához, amelyben a feltárt igényekre építve célzott oktatói továbbképzések és módszertani fejlesztések valósulhatnak meg a szakképzés digitális megújulásának támogatása érdekében.