Sikeresen lezajlott a Villum Alapítvány projekt gyulai második szakmai workshopja
A KárpátHáló Egyesület szervezésében 2026. június 16-án került sor a Villum Alapítvány Európai Szakképzési Kezdeményezés 2025 projekt gyulai második szakmai workshopjára, amelynek a Gyulai Szakképzési Centrum adott otthont. A rendezvényen a szakképzési centrum vezetői, intézményvezetői, oktatói és osztályfőnökei – összesen huszonkét szakember – közösen keresték a választ arra, hogy milyen oktatói kompetenciákra van szükség a zöld átállás sikeres megvalósításához a szakképzésben. A workshop szakmai koordinátora Marton József, a KárpátHáló Egyesület intézményi koordinátora volt.
A projekt célja, hogy a szakképző intézmények felkészültebben tudjanak reagálni a fenntarthatósággal kapcsolatos gazdasági és társadalmi kihívásokra. Ennek érdekében a résztvevők a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, valamint a turizmus és vendéglátás ágazatok szemszögéből vizsgálták meg a jelenlegi helyzetet, feltárták a hiányzó oktatói kompetenciákat, valamint megfogalmazták a jövőbeni továbbképzési igényeket.
A workshop egy bevezető előadással kezdődött, amely rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság ma már nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. A gazdasági, társadalmi és humán szempontok egyaránt meghatározzák a zöld átállás sikerét, ezért a fenntarthatósági szemléletnek a szakképzés teljes működését át kell hatnia. Az előadás hangsúlyozta, hogy az oktatók kulcsszerepet töltenek be a szemléletformálásban, hiszen a jövő szakembereinek felkészítése csak korszerű pedagógiai módszerekkel és naprakész szakmai tudással valósítható meg.
A csoportmunka első szakaszában a résztvevők összegyűjtötték azokat a jó gyakorlatokat, amelyek már jelenleg is támogatják a fenntarthatósági nevelést intézményeikben. Intézményi szinten számos példa hangzott el: a környezeti kommandók működtetése, a Föld napjához kapcsolódó programok, a Fenntarthatósági Témahét, a szelektív hulladékgyűjtés, a közösségi fa- és cserjeültetések, valamint az autómentes hét szervezése. Ezek a kezdeményezések jól mutatják, hogy a fenntarthatósági szemlélet már ma is jelen van a szakképző intézmények mindennapi életében.
Az ágazati csoportok munkája azt is megmutatta, hogy a különböző szakmaterületek eltérő módon járulnak hozzá a zöld átálláshoz. Az élelmiszeriparban kiemelt szerepet kap az élelmiszer-hulladék csökkentése, a víztakarékos technológiák alkalmazása és a körforgásos szemlélet erősítése. A fa- és bútoriparban a projektalapú oktatás, a digitális tervezőrendszerek, a CNC-technológia és a „maradék nem hulladék” elv alkalmazása jelent már ma is jó gyakorlatot. A turizmus és vendéglátás területén a helyi termékek használata, a környezettudatos rendezvényszervezés, az energiatakarékos technológiák megismerése, valamint a jótékonysági és közösségi programok bizonyultak meghatározó kezdeményezéseknek.
A workshop egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a résztvevők közösen azonosították azokat a kompetenciaterületeket, amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen lesz a következő években. Egyetértés alakult ki abban, hogy a szakmai tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a rendszerszemléletnek, a problémamegoldásnak, a konfliktuskezelésnek és az együttműködési készségeknek. Kiemelt fejlesztési területként jelent meg a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazása, az online együttműködési platformok használata, az iskola és a vállalatok közötti partnerségek erősítése, valamint a Z és Alfa generáció, illetve a sajátos nevelési igényű, BTMN-es és ADHD-val élő tanulók hatékonyabb támogatása.
A közös gondolkodás során a résztvevők konkrét továbbképzési javaslatokat is megfogalmaztak. Ezek között szerepel a fenntarthatósági stratégia intézményi szintű kialakítása, a digitális és mesterséges intelligencia alapú eszközök pedagógiai alkalmazása, a zöld kompetenciák mérési és értékelési módszereinek fejlesztése, valamint az iskola–vállalat–közösség együttműködések tudatos építése. Ágazati szinten további képzési igények fogalmazódtak meg a körforgásos gazdaság, a környezettudatos anyaghasználat, valamint a fenntartható turizmus és szolgáltatásszervezés témakörében.
A workshop megerősítette, hogy a fenntarthatóság nem önálló tantárgy, hanem olyan átfogó szemlélet, amelynek valamennyi képzési területen és oktatási folyamatban meg kell jelennie. A résztvevők szerint a sikeres zöld átállás feltétele a tudatos intézményi stratégia, az oktatók folyamatos szakmai fejlődése, valamint a gazdasági szereplőkkel kialakított aktív partnerség. A második workshop eredményei fontos alapot teremtenek a projekt következő szakaszához, amelyben a feltárt kompetenciaigényekre építve konkrét továbbképzési programok kidolgozása és kipróbálása kezdődhet meg. A KárpátHáló Egyesület ezzel a kezdeményezéssel tovább erősíti elkötelezettségét a fenntartható, jövőorientált szakképzés fejlesztése mellett.