Kárpátháló egyesület

Kapcsolat és törődés

Napjainkban egyre fontosabb feladattá válik a településeinken élő időskorú lakossággal való törődés a velük való közvetlen kapcsolat felvétele, számukra a tartalmas, „élhető élet” feltételeinek megteremtése. Sokszor a magukra maradt, aktív elfoglaltságot maguknak nem találó időskorú emberek úgy érzik, hogy nincs már rájuk szükség, ezért magukba zárkóznak és gyorsabban romlik mentális és egészségi állapotuk. Elzárkóznak az őket körülvevő környezettől, és elfordulnak a közösségi élettől.

Az egyesületről

Az Egyesület küldetése

A KárpátHáló Egyesület küldetése, hogy az időskorúak életkörülményeinek javítása, az aktív időskori élet megélési képességének terjesztése érdekében, főleg képzési és a képzésekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások összehangolt és közös tevékenységként történő végzését megvalósítsa és segítse. Továbbá, hogy részt vegyen olyan hálózati együttműködési és pályázati formákban, amelyek a fenti célok megvalósítása érdekében terjesztik és meghonosítják az egyesületi és a magyarországi eredményeket a Kárpát-medence anyaországi és külhoni időskorú magyar lakossága számára.

Marekné dr. Pintér Aranka

elnök

Szándékunk

Együttműködés a Szépkorúakért

A KárpátHáló Közösségi Együttműködés a Szépkorúakért (a továbbiakban: KESZ) alapító okiratát aláíró szervezetek kinyilvánították azt a szándékukat, hogy a Kárpát-medence régióiban élő, időskorú lakosság életkörülményeinek javítása, az aktív időskori élet megélési képességének terjesztése, a generációk közötti együttműködés érdekében, a life long learning keretében főleg képzési és egyéb szolgáltatások összehangolt és közös tevékenységként történő végzése céljából hálózati együttműködést hoznak létre. Az együttműködésben a Kárpát-medence régió önkormányzatai, a régióban működő felnőttképző és a felnőttképzési, továbbá a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó szervezetek, valamint a szociális, az egészségügyi, a kulturális és a rekreációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vesznek részt.

Hírek

Minden, ami az Egyesülettel kapcsolatos

2026.07.13.2026.07.13.

A digitális átállás oktatói kompetenciái kerültek fókuszba a Villum Alapítványi projekt gyulai harmadik workshopján

A KárpátHáló Egyesület szervezésében 2026. június 18-án került megrendezésre a Villum Alapítvány Európai Szakképzési Kezdeményezés 2025 projekt harmadik szakmai workshopja a Gyulai […]

Bővebben

A KárpátHáló Egyesület szervezésében 2026. június 16-án került sor a Villum Alapítvány Európai Szakképzési Kezdeményezés 2025 projekt gyulai második szakmai workshopjára, amelynek a Gyulai Szakképzési Centrum adott otthont. A rendezvényen a szakképzési centrum vezetői, intézményvezetői, oktatói és osztályfőnökei – összesen huszonkét szakember – közösen keresték a választ arra, hogy milyen oktatói kompetenciákra van szükség a zöld átállás sikeres megvalósításához a szakképzésben. A workshop szakmai koordinátora Marton József, a KárpátHáló Egyesület intézményi koordinátora volt. A projekt célja, hogy a szakképző intézmények felkészültebben tudjanak reagálni a fenntarthatósággal kapcsolatos gazdasági és társadalmi kihívásokra. Ennek érdekében a résztvevők a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, valamint a turizmus és vendéglátás ágazatok szemszögéből vizsgálták meg a jelenlegi helyzetet, feltárták a hiányzó oktatói kompetenciákat, valamint megfogalmazták a jövőbeni továbbképzési igényeket. A workshop egy bevezető előadással kezdődött, amely rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság ma már nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. A gazdasági, társadalmi és humán szempontok egyaránt meghatározzák a zöld átállás sikerét, ezért a fenntarthatósági szemléletnek a szakképzés teljes működését át kell hatnia. Az előadás hangsúlyozta, hogy az oktatók kulcsszerepet töltenek be a szemléletformálásban, hiszen a jövő szakembereinek felkészítése csak korszerű pedagógiai módszerekkel és naprakész szakmai tudással valósítható meg. A csoportmunka első szakaszában a résztvevők összegyűjtötték azokat a jó gyakorlatokat, amelyek már jelenleg is támogatják a fenntarthatósági nevelést intézményeikben. Intézményi szinten számos példa hangzott el: a környezeti kommandók működtetése, a Föld napjához kapcsolódó programok, a Fenntarthatósági Témahét, a szelektív hulladékgyűjtés, a közösségi fa- és cserjeültetések, valamint az autómentes hét szervezése. Ezek a kezdeményezések jól mutatják, hogy a fenntarthatósági szemlélet már ma is jelen van a szakképző intézmények mindennapi életében. Az ágazati csoportok munkája azt is megmutatta, hogy a különböző szakmaterületek eltérő módon járulnak hozzá a zöld átálláshoz. Az élelmiszeriparban kiemelt szerepet kap az élelmiszer-hulladék csökkentése, a víztakarékos technológiák alkalmazása és a körforgásos szemlélet erősítése. A fa- és bútoriparban a projektalapú oktatás, a digitális tervezőrendszerek, a CNC-technológia és a „maradék nem hulladék” elv alkalmazása jelent már ma is jó gyakorlatot. A turizmus és vendéglátás területén a helyi termékek használata, a környezettudatos rendezvényszervezés, az energiatakarékos technológiák megismerése, valamint a jótékonysági és közösségi programok bizonyultak meghatározó kezdeményezéseknek. A workshop egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a résztvevők közösen azonosították azokat a kompetenciaterületeket, amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen lesz a következő években. Egyetértés alakult ki abban, hogy a szakmai tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a rendszerszemléletnek, a problémamegoldásnak, a konfliktuskezelésnek és az együttműködési készségeknek. Kiemelt fejlesztési területként jelent meg a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazása, az online együttműködési platformok használata, az iskola és a vállalatok közötti partnerségek erősítése, valamint a Z és Alfa generáció, illetve a sajátos nevelési igényű, BTMN-es és ADHD-val élő tanulók hatékonyabb támogatása. A közös gondolkodás során a résztvevők konkrét továbbképzési javaslatokat is megfogalmaztak. Ezek között szerepel a fenntarthatósági stratégia intézményi szintű kialakítása, a digitális és mesterséges intelligencia alapú eszközök pedagógiai alkalmazása, a zöld kompetenciák mérési és értékelési módszereinek fejlesztése, valamint az iskola–vállalat–közösség együttműködések tudatos építése. Ágazati szinten további képzési igények fogalmazódtak meg a körforgásos gazdaság, a környezettudatos anyaghasználat, valamint a fenntartható turizmus és szolgáltatásszervezés témakörében. A workshop megerősítette, hogy a fenntarthatóság nem önálló tantárgy, hanem olyan átfogó szemlélet, amelynek valamennyi képzési területen és oktatási folyamatban meg kell jelennie. A résztvevők szerint a sikeres zöld átállás feltétele a tudatos intézményi stratégia, az oktatók folyamatos szakmai fejlődése, valamint a gazdasági szereplőkkel kialakított aktív partnerség. A második workshop eredményei fontos alapot teremtenek a projekt következő szakaszához, amelyben a feltárt kompetenciaigényekre építve konkrét továbbképzési programok kidolgozása és kipróbálása kezdődhet meg. A KárpátHáló Egyesület ezzel a kezdeményezéssel tovább erősíti elkötelezettségét a fenntartható, jövőorientált szakképzés fejlesztése mellett.

2026.07.13.2026.07.13.

A fenntarthatóság a szakképzés mindennapjaiban

Sikeresen lezajlott a Villum Alapítvány projekt gyulai második szakmai workshopja A KárpátHáló Egyesület szervezésében 2026. június 16-án került sor a Villum Alapítvány […]

Bővebben